A Főpap: a tarot kártya jelentése és szimbolikája
A Főpap a Nagy Arkánum ötödik lapja. Egy koronát vagy tiarát viselő alak ül egy magasabb helyen, és áldásra emeli a kezét két ember fölött, akik előtte, lejjebb helyezkednek el. Nem erővel kormányoz, mint a Császár, és nem a titkot őrzi, mint a Főpapnő: tanít. Ő a külső mester, aki továbbadja azt, amit az előtte járóktól kapott.
Egy kirakásban a Főpap hagyományról, tanításról, közös szabályokról, intézményekről és formális elköteleződésekről beszél – házasságról, szerződésről, fogadalomról, oklevélről. Jelképezhet egy tanárt, egy tanácsadót, egy vezetőt, vagy egyszerűen egy közösség felhalmozott bölcsességét. A keretek és a valahová tartozás lapja. A kockázata ugyanaz, mint minden hagyományé: tovább ismételni a szabályt azután is, hogy elvesztette az értelmét.
A lap röviden
| Szám | V |
|---|---|
| Arkánum | Nagy Arkánum |
| Történeti nevek | Il Papa (Itália); Le Pape (Marseille); The Hierophant (Rider-Waite-Smith) |
| Elem | Föld (a Bika jegye révén) |
| Asztrológia | Bika (Golden Dawn) |
| Héber betű | Váv (ו), a Golden Dawn szerint |
| Kulcsszavak | hagyomány, külső mester, tanítás, tanács, intézmény, formális elköteleződés, hit |
| Fordítva | dogma, megalkuvás, betű szellem nélkül, lázadás, képmutatás, rossz tanács |
| Igen vagy nem | Igen, ha a kijelölt utat követjük; „attól függ”, ha a kérdés a szabályok megszegéséről szól |
A lap képe
A Sol da Alma Tarot lapján a Főpap fehér szakállú, idős férfi, aki egy magas fülke kőlépcsőin ül, egy templomban vagy szentélyben. Aranykoronát és arannyal hímzett vörös miseruhát visel, a mellén aranykereszttel, fehér tunika fölött. Jobb kezét nyitott tenyérrel, áldó mozdulattal emeli fel, bal kezében pedig magas, aranyszínű pásztorbotot tart, amelynek a végén díszesen megmunkált kereszt áll. Mögötte a fal zöldeskék, és odafent, magasan egy keskeny, íves ablak fénysugarat enged be. A kétoldali kőfalak kopottak, arany- és rozsdafoltokkal. Az alsó sarkokban két ülő vagy térdelő alak néz fel rá: balra egy szakállas férfi világos kendővel; jobbra egy másik alak hímzett kék ruhában, akit a lap széle félbevág.
Az 1909-es Rider-Waite-Smith szerkezete ugyanez, és a Sol da Alma festménye is ebből indul ki: a magas helyen ülő, vörösbe öltözött férfi, az áldásra emelt kéz, a keresztes pásztorbot, az előtérben a két alak. A különbség azonban sok. Az RWS-ben a Főpap háromkoronás tiarát visel, és két felemelt ujjal áld; a pásztorboton hármas kereszt van; két szürke oszlop között ül; a két alak tonzúrás szerzetes, háttal, rózsákkal és liliomokkal díszített ruhában; a lábánál pedig két keresztbe tett kulcs fekszik. A Sol da Alma lapján a tiarából korona lett, az áldás az egész kézzel történik, az oszlopok helyét egy fényt beengedő ablakkal ellátott fülke vette át, a kulcsok pedig nem láthatók tisztán.
A Marseille-i tarotban a lap neve Le Pape: a Pápa, hármas tiarával és három keresztszárú kereszttel, két oszlop között ül, és megáld két kisebb alakot, akik előtte állnak, háttal a nézőnek. Ez az a jelenet, amelyet a Sol da Alma asztala leír – a külső mester két oszlop között, két tanítvány előtt.
A szimbolika, részletről részletre
Ezen a lapon minden az átadásról beszél: valamiről, ami fentről ereszkedik alá, áthalad valakin, és eljut másokhoz. Minden egyes elem újabb árnyalatot ad ehhez a gondolathoz.
- Az áldó kéz
- A tanítás, a tanács, a jóváhagyás. Annak a mozdulata, aki átad, nem annak, aki parancsol. Az RWS-ben két felemelt ujj; a Sol da Alma lapján az egész nyitott kéz.
- A keresztes pásztorbot
- A lelki tekintély és a vezetés felelőssége. Az RWS-ben a kereszt hármas, egy több síkra kiterjedő hatalom jele.
- A korona vagy a tiara
- Az a tekintély, amelyet egy közösség elismer. A Főpap nem önmagát nevezi ki: kiválasztják és elfogadják.
- A két alak
- A tanítványok, a diákok, a hívek – azok, akik a tanítást befogadják. Azért ketten vannak, mert a hagyomány közös: nincs mester olyasvalaki nélkül, aki tanul.
- A keresztbe tett kulcsok
- Az RWS-ben a Főpap lábánál: Szent Péter kulcsai, a nyitás és a zárás hatalma, az, hogy hozzáférést adjon a tudáshoz és a szenthez.
- Az oszlopok vagy a fülke
- A templom, az intézmény, a hagyományt őrző szerkezet. A Sol da Alma lapján a kopott kőből épült fülke azt mondja, hogy ez a szerkezet régi.
- A fényt beengedő ablak
- A Sol da Alma saját részlete: a fény, amely fentről érkezik, és egy keskeny nyíláson hatol át. Az igazi tanítás ez a fény, nem pedig a falak.
- A miseruha vöröse
- Az odaadás, az elköteleződés, az egy ügy szolgálatába állított élet. Alatta a tunika fehérje a szándékról beszél.
- A lépcsőfokok
- A hierarchia és az út: a tudásnak szintjei vannak, és egyikről a másikra idővel és tanulással lehet feljutni.
A Főpap története
A XV. századi tarot paklikban ez a lap Il Papa volt – a Pápa, az Egyház legfőbb tekintélye. A Császár, a Császárnő és a Papessza mellett ő tette teljessé a világ hierarchiáját, ahogyan a korabeli itáliaiak látták: két világi hatalom, két lelki hatalom. A XVII. és XVIII. század között rögzült Marseille-i tarotban Le Pape a neve, a hármas tiarával, a három keresztszárú kereszttel és az előtte térdelő két tonzúrás alakkal.
Mivel ennyire nyíltan vallási alak volt, a Pápát néhány későbbi pakliban más szereplőkkel helyettesítették, hogy elkerüljék a bajt az egyházi hatósággal. A XVIII. és XIX. század okkultistái pedig az ősi misztériumok papját akarták látni benne, nem a római Egyház fejét.
A lap angol neve, a Hierophant – magyarul hierophantész – a görögből ered, és szó szerint azt jelenti: „aki megmutatja a szent dolgokat”. Ez volt annak a papnak a címe, aki az ókori Görögországban az eleusziszi misztériumokat vezette. Ezt a nevet választotta a lapnak Arthur Edward Waite az 1909-es, Pamela Colman Smith által rajzolt pakliban, a Golden Dawnt követve, amely a Bika jegyét és a Váv betűt rendelte hozzá. A kép nagyon közel maradt a marseille-i Pápához, a név azonban megváltoztatta a jelentést: már nem egy Egyház feje, hanem bármely mester, aki hagyományos tudást ad tovább. Így olvassa őt a Sol da Alma is.
A Főpap egyenes állásban: a jelentése
Egyenes állásban a Főpap az átadás lapja. Arról beszél, amit az előttünk járóktól tanulunk: egy tanártól, egy mestertől, egy tanácsadótól, egy hagyománytól, egy iskolától. Azt mondja, hogy van már kijelölt út, és ebben a pillanatban érdemes követni – megtanulni a szabályokat, mielőtt a megváltoztatásukon gondolkodnánk.
Egyben az intézmények és a formális elköteleződések lapja is: a házasságé, a szerződésé, az oklevélé, a fogadalomé, az átmenetet megjelölő szertartásé. Egy kirakásban jelezheti ezeknek a pillanatoknak az egyikét, vagy kérheti, hogy adjunk hivatalos formát valaminek, ami eddig kötetlen volt.
Végül a Főpap a valahová tartozásról és a közös értékekről beszél: a családról, a közösségről, a hitről, arról a csoportról, amellyel osztozunk egy világlátásban. Azt mondja, van egy keret, amely értelmet ad, és nem kell mindent újra kitalálni. Ennek a lapnak az ereje a folytonosságban rejlik.
A Főpap fordított állásban
Fordított állásban a Főpap nem válik önmaga ellentétévé: ugyanaz a hagyomány, amelyből kiveszett az élet. A szabály megvan még, de már senki sem tudja, miért; a tanítást megértés nélkül ismétlik; az intézmény önmagát védi, ahelyett hogy szolgálna. Beszélhet dogmáról, megalkuvásról, képmutatásról, arról a nyomásról, hogy azt kövessük, amit mások elvárnak, vagy egy tanácsadóról, aki nem érdemli meg a belé vetett bizalmat.
Beszélhet az ellenkező reakcióról is: a vágyról, hogy szakítsunk a szabályokkal, a saját utunkat járjuk, megkérdőjelezzük a tekintélyt. Ez nem mindig negatív – vannak hagyományok, amelyeket meg kell kérdőjelezni. A tanács az, hogy különböztessük meg a szellemet a betűtől: őrizzük meg, aminek még van értelme, és engedjük el azt, amit csak megszokásból ismételnek.
A Főpap a szerelemben
A szerelemben a Főpap a formális elköteleződés lapja: az eljegyzésé, a házasságé, annak a döntésnek a lapja, hogy hivatalossá tegyünk egy kapcsolatot. Hagyományos kapcsolatról beszél, közös értékekkel és hosszú távra szóló tervekkel, amelyet sokszor a család is jóváhagy. Az egyedülállóknak jelezhet barátokon, a családon vagy egy közösségen keresztül létrejövő találkozást, vagy valakit, akinek szilárd értékrendje van.
Fordított állásban beszélhet kötelességből megélt kapcsolatról, családi nyomásról, olyan érték- vagy hitbeli különbségekről, amelyek megterhelik a párt. Jelezheti azt a vágyat is, hogy a szerelmet kevésbé megszokott módon éljük meg.
A Főpap a munkában és a pénzügyekben
A munkában a Főpap az oktatásnak, a képzésnek, a tapasztaltabbaktól való tanulásnak és a nagy intézményeknek kedvez: iskoláknak, egyetemeknek, a közigazgatásnak, a szilárd kultúrájú cégeknek, a vallási vagy egyesületi szervezeteknek. Jelezhet egy tanfolyamot, egy tanúsítványt, egy mentort, vagy a beilleszkedést egy világos szabályok szerint működő csapatba. Azt mondja, az út az, hogy kövessük az eljárásokat, és tanuljunk attól, aki ért hozzá.
A pénz terén óvatosságot és hagyományos megoldásokat kér: bankokat, tanácsadókat, biztonságos termékeket, ismert szabályokat. Fordított állásban óv az érdekből adott tanácsoktól, egy intézmény merevségétől vagy attól a kísértéstől, hogy megkerüljük a szabályokat.
A Főpap az egészségben és a jóllétben
A jóllétre vonatkozó kérdésekben a Főpap arra emlékeztet, milyen fontos megfogadni egy jó tanácsot, és megtartani a következetes szokásokat, amelyeket attól tanultunk, aki ért hozzá. Fordított állásban beszélhet meggyőződés nélkül ismételt rutinokról. A lapok semmilyen egészségügyi ellátást nem helyettesítenek: az olvasat hozzáállásról szól, nem diagnózisról.
A Főpap a spirituális életben
A belső úton a Főpap a mester, a hagyomány, az iskola: a közösségben megélt spiritualitás, szertartásokkal, szövegekkel és kapott tanításokkal. Azt mondja, bölcsesség van abban, amit nemzedékeken át adtak tovább, és érdemes alázattal tanulni. Ahol a Főpapnő arra tanít, hogy befelé figyeljünk, ott a Főpap arra, hogy hallgassunk arra, aki már bejárta az utat. Fordított állásban jelezheti annak szükségét, hogy megtaláljuk a saját utunkat, az örökölt formákon kívül – vagy annak a kockázatát, hogy valaki egy tekintélyt követ anélkül, hogy megkérdőjelezné.
A Főpap mint tanács
Tanácsként a Főpap azt mondja: tanuljon attól, aki ért hozzá. Keressen mestert, kérjen tanácsot, kövesse azt a módszert, amely már bizonyított. Vállalja azokat a kötelezettségeket, amelyeket vállalnia kell, és adja meg nekik a kellő formát. De tartsa életben a szellemet: kövesse a szabályt, amíg szolgál valamit, és tudja megkérdezni, miért.
A Főpap a kirakás pozícióiban
- A múltban
- Egy neveltetés, egy hagyomány vagy egy mester, amely nyomot hagyott az illetőben; kapott értékek, amelyek ma is irányt mutatnak neki.
- A jelenben
- A tanulás, a tanácskérés vagy egy formális elköteleződés vállalásának pillanata.
- A jövőben
- Házasság, szerződés, tanfolyam, belépés egy intézménybe vagy egy csoportba.
- Akadályként
- A megalkuvás, egy merev szabály, a család vagy a társadalom nyomása, vagy egy rossz tanácsadó.
- Eredményként
- A hivatalos elismerés: amit kerestünk, formát, legitimitást és helyet kap.
Számmisztika és megfelelések
Az ötös a próba: a négyes formája megtörik, súrlódás vagy hiány támad – ez az a lépcsőfok, amely mozdulásra kényszerít. A Császár után, aki lezárja az anyagi rendet, a Főpap megnyitja azt egy másik dimenzió felé: az értelem, az értékek, a láthatatlan felé. Annak a bizonyítéka ez, hogy a szerkezet önmagában nem elég. De egyben a kihívás száma is: a tanítás csak akkor ér valamit, ha az, aki kapja, próbára teszi.
A Golden Dawn hagyományában a Bika jegyének felel meg – a föld, az állhatatosság, a türelem és a tartós dolgok jegyének –, valamint a héber Váv betűnek, amelynek a neve „szöget” vagy „kampót” jelent: azt, ami egyik dolgot a másikhoz köti. A Főpap pontosan ez: a láncszem a fent és a lent között, a régi tudás és aközött, aki majd megkapja.
Kombinációk más lapokkal
A Szerelmesek — Házasság vagy formális elköteleződés; megáldott és elismert egyesülés.
A Császár — Intézmények, tekintély és szabályok; nagyon szilárd, olykor merev szerkezet.
A Főpapnő — A külső és a belső tudás együtt: elmélyült tanulás, beavatás, igazi mester.
Az Igazság — Jogi ügyek és szerződések; a szabályok szerint meghozott döntések.
A Bolond — Szakítás a hagyománnyal, saját út követése a bevett szabályokon kívül.
Az Ördög — Dogma, függés egy tekintélytől vagy egy csoporttól; fogva tartó intézmény.
A Remete — Egy bölcs mester, egy lelki vezető, a mély tanács keresése.
Kelyhek kettese — Egy hivatalossá váló egyesülés; eljegyzés, házasság.
Érmék hármasa — Egy mesterség elsajátítása egy mester mellett; elismert munka egy intézményben.
Kardok ötöse — Összeütközés a tekintéllyel vagy egy csoporttal; megosztó szabályok.
Botok apródja — Egy lelkes tanítvány, egy új tanfolyam, hírek egy képzésről.
Gyakori kérdések
Mit jelent a Főpap a tarotban?
Hagyományt, tanítást és formális elköteleződést: tanulni attól, aki ért hozzá, követni a kijelölt utat, hivatalos formát adni egy döntésnek. A külső mestert és az intézményeket jelképezi.
A Főpap igen vagy nem?
Az igen felé hajlik, főleg ha a kérdés arról szól, hogy kövessük-e a kijelölt utat, házasodjunk, tanuljunk vagy aláírjunk. Ha a szabályokkal való szakításról szól, a válasz tartózkodóbb.
Mit jelent a Főpap a szerelemben?
Komoly elköteleződést: eljegyzést, házasságot, közös értékekre épülő kapcsolatot. Fordított állásban beszélhet családi nyomásról vagy kötelességből megélt kapcsolatról.
A fordított Főpap rossz lap?
Nem a balszerencse lapja. Fordított állásban az élet nélküli hagyományról – dogmáról, megalkuvásról, rossz tanácsokról – vagy a szabályokkal való szakítás vágyáról beszél. Azt kéri, különböztessük meg, aminek még van értelme, attól, amit csak ismételnek.
Mi a különbség a Főpap és a Pápa között?
Ugyanarról a lapról van szó. A régi paklikban a Pápa nevet viselte; a Rider-Waite-Smith a görög misztériumok főpapjáról, a hierophantészről nevezte el, hogy bármely hagyományhoz kapcsolja, ne csak az Egyházhoz.
A Főpap egy személyt jelképez?
Jelképezhet: egy tanárt, egy mentort, egy tanácsadót, egy papot, valakit, aki idősebb és tapasztaltabb. Sokszor egy intézményt vagy egy szabályrendszert jelképez.
Regisztráció nélkül · Azonnali írásos értelmezés · Ingyenes